The materials are only available in Hungarian, once I feel like it, which is implausible, I will translate them into English



Beszélgetés a halálról

Minden emberbe bele van kódolva az életben maradási ösztön, mint legerősebb mélyhajtóerő. Ennek ad a mi hamis halálképünk egy olyan csavart, ami tulajdonképp meg is akasztotta a beavatkozási terveket.


- Mit jelent az, hogy autodidakta halálkutató?

- Bár vannak tudományágak, amik kutatják a halált, halálkutató hivatalosan csak olyan ember lehet, aki már rendelkezik valamelyik tudományág diplomájával és úgy kommunikálja magát, hogy amit kutatni akar, azt ő el is nevezi halálkutatásnak. De ezt tettem én is, amikor beleszaladtam a témába. Mert én nem úgy lettem halálkutató, hogy ez is akartam lenni, hanem úgy, hogy tudományos szemmel vizsgálom az ezotériát és amiben találtam magam, azt elneveztem halálkutatásnak. Mivel sosem volt mentorom, hanem én taposom ki ezt az utat, kénytelen vagyok odatenni elé az autodidakta szót, mert ilyen irányú szakvégzettséget nem tudok felmutatni.

- Ha elnevezted így, elnevezhetted volna másképp is. Milyen szinonimákat tennél ide?

- Istenkutatás. Ezotéria. Matematika. Így elsőre ez a három ugrik be. Az elsőre azonnal beskatulyáznának engem a vallásos emberek közegébe. A másodiknál habókos bolondéria lesz a légkör, akit nem kell komolyan venni és már ott is vagyok az ezózizik közt. A harmadikhoz meg kukkot sem értek, nekem elég annyi, hogy értem mit csinálnak. Marad a halálkutatás, aminek terepén még egy hivatalos halálkutató is lehet messze fényévekre lemaradva tőlem.

- Az első világos. A második már nem annyira. A harmadikra lenne egy kérdésem.

- Fogadjunk, hogy nem tudsz kovácsolni, de jól tudod, a kovácsok mit csinálnak.

- Akkor kanyarodjunk a másodikra.

- Ugye már sok ezós van a világban, ám ők le fognak döbbenni attól, hogy itt informatikai világértelmezést látnak, ezért engem zömük messze kerülni fog... amíg működésbe nem lép az a birkaösztön, hogy mindenki a győztes oldalán akar lenni. De addig ha én Ezotériának hívom ezt, az átlagjúzereket nem nagyon fogja érdekelni, az ezósok meg kerülni fognak.

- Halálkutatóként nem?

- Azt már képesek felfogni és még arra is, hogy pozitív jelzővel társítsák. Én pedig nem hazudok, mert végülis elég sok dimenzió elég sok látószöge áll rendelkezésre és kiválasztottam közülük azt, amelyik a legszalonképesebb.

- Csak ennyi az oka? A szalonképesség?

- Mi más lenne, ha a kutatásaim eddig állása szerint halál nem is létezik? Egy nem létező dolgot pedig csak egy hülye kutatna.

- Aki járt már temetésen, vitatná ezt a véleményt.

- Ezt az állítást csak az vitatná, aki az 'egy valóság' hitében él. Bár ezek az emberek a maguk valóságaiban domináns szerepben vannak, a szakmai szinteken nem komolyan vehetők.

- Mi a szakmai szint és az hol van?

- Erről is megoszlanak a vélemények. De remélem sikerült rendet tennem az értelmezések dzsungelében és...

- Ezt fejtsd ki bővebben.

- Inkább a szlogenjét mondom: Attól, hogy felkötsz magadra egy fekete övet még nem leszel mester, csak úgy fogsz kinézni.

- Értem, akkor ebbe most ne menjünk bele, maradjunk a halálkutatásnál.

- Ha belemegyünk, akkor is oda jutunk, csak más úton. A sértődés nagy úr az idegenek által becsszóra elhitt önjellemzés után ide letett beavatáshegyek után.

- Azt mondod, földi mesterek akartak téged megölni?

- Szerinted hogy kerültem a halálkutatás területére?

- És az ezirányú kutatásaid alapján jutottál arra, hogy halál nem létezik?

- A halál ugyanolyan illúzió, mint az élet. Bár én inkább egy hologramnak nevezném, az illúzió szűkebben láttatja egy holografikus játékprogram lényegét. Te egyes szám első személyben érzékeled a valóságot, ami alapállapotban a júzerszint. Ám figyelni kell arra is, hogy ha abból indulok ki, hogy az egyéni tudat spirituális célja a kollektív tudat megtapasztalása, akkor a kollektív tudat spirituális célja lehet, hogy pont az egyéni tudatban megjelenés. Ezért akárkinek nem is kellene ilyesmikkel foglalkoznia, mert felkészületlen személyiséggel annak tükörképe érkezik az emberbe is.

- Engem az érdekelne, mire alapozod azt a határozott kijelentésedet, hogy halál nem létezik?

- Te aki ezt itt olvasod a közelébe se találnál ennek, ha nem lennél a saját értelmezésedben halott. Látod valami jelét annak, hogy meghaltál?

- Nem. De azért nem ártana bizonyítani azt a feltételezést, hogy meghaltam.

- Elmondom mi történik, ha életedben először elszívsz egy füves cigit, vagy bekapsz, felszívsz, satöbbi valamit. De ne korlátozzuk erre, ott van a kávé, a csoki, a cigi, egy gombás szósz és a gyógyszergyártóknak hála egy csomó vény nélkül is kapható pirula. A Ket is lehet, hogy a ketaminra utal, ami a pszichedelikus kutatások szerint a halál közelébe visz.

- Lehetnél ilyen kutató is?

- Lehetnék. Ugyanazt jelentené egy másik irányszögből nézve. De csak Dr. O.G. néven.

- Találkoztál a ketaminnal?

- Igen, de mentségemre legyen mondva ő köszönt rám.

- Mi a véleményed róla?

- Hogy emlékeztem rá a félálom ritka eseteiben régebbről. Ezek szerint a félálom is ide sorolható, de ne álljunk meg félúton, lehetnék álomkutató is.

- Akkor miért halálkutatás? Vannak ezek szerint még szalonképesebbek.

- Nem, ez nekem pont elég szalonképes. Annyira azért nem akarok emberek közé menni. Meg aztán az esetlegesen hozzám forduló szakmai érdeklődők is komolyabban veszik a dolgokat.

- A vallások mennyi igazságot mondanak erről?

- A vallások ugyanazt olvassák fel egy mesekönyvből, amit én más értelmezésben az idegen jelenlétről mondanék.

- Te mit látsz igazságnak?

- A 3D folyamatos idővonala miatt inkább a jelen igazságának nevezném. Bár az én esetemben, aki a kelleténél magasabb dimenziószintekre jutott már inkább az a problémám, hogy ezeket az információkat hogyan értelmezzem a 3D idővonalán. De nem kerülöm ki a kérdést, szerintem a halált egyes szám első személyben nem lehet észrevenni a magasabb tudatszinteken. Ha felemeled a tudatod, az máris egy másik tudatszintre kerül. Hogy mi történik alatta, az csak a visszatérésnél lehet probléma. Erre a területre létesítettem is egy holovállalkozást, mert rendelkezem a szükséges szaktudással és spirituális csúcstechnológiával.

- Ezért nem kedvelnek az ezósok.

- Lemondok erről a népszerűségről annak sikeréért, hogy egy amerikai megláthassa magát a Tükörben.

- Mi a célja ennek?

- Hogy egy amerikai ilyenkor azonnal fenyegetést lát a másikban. Mégpedig a létét fenyegetőt. Ez pedig az én figyelmemet nem kerülte el szintén a nekem szóló Tükörben. Ami jelen esetben inkább egy megszállómnak szól.

- Van megszállód?

- Én nem meresztem a seggem és élem fel a bolygó erőforrásait, hanem úgy meresztem a seggem, hogy közben ott vagyok, ahol a legtöbbet tehetek. Mivel úgyis hazai pályának érzem az ellenséges megszállást, annyira nem zavar, mint szerinted kellene.

- Ez nem veszélyes?

- Nem, mert itt mindenki kaszkadőr.

- Ha egy temetésről érkező embernek kellene a halálról mondanod valamit, mit mondanál?

- Hogy őszinte részvétem.

- Miért?

- Mert az 'egy valóság' szabályai szerint cselekszem, hiszen ő nem képes az enyémre. Ha képes lenne, nem kellene mondanom neki semmit. Így viszont vesztesége van, mert az az ember az ő világának szabályai szerint meghalt. Ez pedig lehet komoly probléma is, meg lehet komoly problémából a megoldás.

- A Szeretet Törvényének nem mondasz ezzel ellent?

- Ha nem létezel, nincs akit szeress és nincs aki szeressen. Ha elintézem, hogy továbbra is létezhess, akkor szerethetsz is, ezzel pedig megtettem minden tőlem telhetőt a Szeretetért. Nem kell folyamatosan eljátszanom, pláne ha dolgozom. Különben mit keresnék egy ilyen ember mellett és miért kellene neki bármit is mondanom?

- Mi van a mennyben?

- Te.

- És a pokolban?

- Ott is te. De megjegyzem minden csak nézőpont kérdése, hogy ki mit mikor nevez mennynek és pokolnak.

- Egyes szám első személyben mi történik akkor, ha meghalok?

- Vagy egy párhuzamos valóságban kötsz ki, vagy feljebb valamelyik világban, vagy lejjebb ugyanígy azzal a megjegyzéssel, hogy a feleknél a fenn és lenn is eltérő.

- Mitől függ?

- A hitedtől és attól, melyik agyféltekédnél kapcsolsz le.

- Te ezekre hogy jöttél rá?

- Ha átállsz a tízéves időléptékre, amiben már tényleg nem történik semmi, akkor te is észrevennéd ezeket.

- Mit ér ezen a szinten egy a szemünkben bajnok mágus?

- Érdekes kérdés. Egy film ugrik be, ahol autodidakta extrém sportolók közé betesznek egy alpesi sí világbajnok csajt egy feladatra és ők azon vitatkoznak, hogy nem lesz-e nyűg a vállukon.

- Belső nézetben tényleg észrevehetetlen?

- A saját rendszeremen igen. 

- Hogy kerülhet valaki oda?

- Már mindenki ott van. Ezért nem következett be a világvége. Csak ugye közben kiderült, hogy betettek valakik a korai középkorban 300 évet a jézusi időszámításba, így csak azokról beszélhetünk, akiket a hitük fordított volna bele a világvégébe.

- Ilyen is van?

- Amit hiszel, neked az van. Ilyenkor mindig jól jön egy ezeknél sokkal jobb dolgokban hívő ember, akinek szerepelsz a vetítésében és képes a hite felülírni a tiédet.

- Mi a helyzet a halálból visszatérők beszámolóival?

- Nagyon nehéz ilyenkor objektív képet alkotni, hisz az erről még objektíven beszélők is teljesen szubjektív élményről számolnak be. Ezt az élményt az emberi agy rakja össze azok alapján, az illető embernek milyen információk állnak erről rendelkezésre. Egy vallásos ember lehet, hogy az angyalokkal és magával Jézussal fog találkozni, míg ugyanerről fénysugarak és matematikai képletek lesznek egy másik ember tapasztalatai. A tudomány erre azt mondja, hogy statisztikailag nézve ha sok egyforma beszámoló történik, az már a jelenséget igazolja. Én pedig azt mondom, hogy ez csak addig igaz, amíg az információ el nem terjed. Ha például kitalálnám azt, hogy létezik menny és pokol és ez el is terjedne, tényleg létrejönne egy hit által teremtett menny és pokol, amit lehetne a tudománynak tanulmányoznia.

- Ezt biztos sokan nehezen tudják követni.

- Fogják fel agyfejlesztésnek.

- Mire mennek vele?

- Többre, mintha csak egy irányba mehetnének és azt is bégetve.

- Tudok találkozni már meghalt szerettemmel?

- Mondom az égi verziót. Most is kapcsolatban vagy a meghalt szeretteddel. Te pedig azt látod, hogy nem. A kettő között vannak az ehhez értők, sámánok, látnokok, satöbbi. Elmész egy ilyenhez, aki valamilyen módon biztosan kapcsolatba tud kerülni vele, ami nem nehéz, ha benned is léteznek. Te azért mész oda, mert azt hiszed, hogy ők kívül vannak meghalva és ez az ember képes őket odacsalogatni. Ő arra képes, hogy kapcsolatba tud lépni velük és ha szerencséd van, még értelmezni is tudja a választ. Amit te is megtehetnél, ha egyedül csendben önmagadban megpróbálnád megtalálni őket, aztán meg is lepődnél, mennyi valóságban ott vannak. 

- De ez nem vigasztalja igazán őket.

Szerintem ez az egyéni értelmezés az egy valóság hitében megoldhatatlan probléma elé állította az idegeneket. A magam teljesen új alapokra helyezett rendszerében sok ilyen probléma átértelmeződik és talán mások halála sem lesz az életünkre nézve ennyire traumatikus. Véleményem szerint a halál utáni helyzetet pont az ilyen hitek hozták létre. Ezért rekedt ennyi lélek és tudat élet és halál közt, azaz elhagyták a földet, de nem léphettek be az égbe. Mivel a halálát senki sem vette észre, mindenki továbbra is vetíti az általa ismert világot.

- Ezzel azt akarod sugallni, hogy szarjak a halálra?

- Inkább azt, hogy másképp élj. Sokkal kevesebb félelemmel. Mert lehet, hogy ezt a játékot ezek a félelmek tették tönkre.

- Ne féljek semmitől?

- Könnyű ezt mondani, de csak akkor működik, ha tényleg nem félsz semmitől.