The materials are only available in Hungarian, once I feel like it, which is implausible, I will translate them into English



Beszélgetés az életről

Egyszer valaki megkérdezte arra, hogy halálkutatónak neveztem magam, hogy miért nem az életet kutatom. 


- Miért nem az életet kutatod?

- A kettő lehet, hogy ugyanaz.

- Hogy lenne ugyanaz az élet és a halál?

- Tudod mi van a fekete lyuk másik oldalán?

- Szerinted mi van?

- Csak egy tipp. Egy nap.

- Nincs annyi fekete lyuk, mint amennyi a csillag.

- Lehet, hogy ott meg ez lenne a szokatlan. De engem is zavar, ha valakinek az elméletében túl sok a 'lehet'. Minél több van benne, annál gyengébb az elmélet.

- A te elméletedben mennyi a 'lehet'?

- Harminckettő.

- És ez téged nem zavar?

- A kutató célja ezek csökkentése.

- Hogy lehet ezeket csökkenteni?

- Bizonyossággal.

- Szerinted mi az élet?

- Egy holografikus videojáték, amiben benne játszunk.

- Ezt mire alapozod?

- Hipnózisban végeztek egy érdekes kísérletet. Ha ebben a tudatállapotban elhiszed a kezedben lévő fémpénzről, hogy az egy izzó fémdarab, megég a kezed. Ez tulajdonképp az objektív valóság cáfolata. Aki az életet kutatja, nem mehet el emellett. De aki a halált kutatja, az sem.

- A halálról az a jelenlegi hivatalos álláspont, hogy csak ez az egy életünk van és nincs utána semmi.

- Ugyanezen hivatalos álláspont szerint értelmes idegen fajok sem léteznek a milliárdnyi galaxis ellenére.

- Persze vannak, akik a halálból visszatérve érdekes dolgokat mondanak és sokuk előnyére meg is változik.

- Meg tele van a YouTube ufófelvételekkel és a Hold is idegen bázisokkal.

- Attól, hogy megvan az objektív valóság cáfolata, még ez az objektív valóság elég valóságos, nem? Sokkal valóságosabb, mint a cáfolat. Mi az élet értelme?

- 42. De ez már tartalmazza a többi paramétert is, azaz az élet, a világmindenség meg minden.

- És ha nem egy könyvből másolnád ide, hanem a saját véleményedet kellene röviden, tömören és érthetően elmondanod?

- Negyvenkettő lenne az is elismervén azt, hogy a harmadiknak csak kevesen felelnének meg. Ha azt sokakra kellene érteni, akkor az lenne, amire én jutottam annak idején, amikor gyorsan el kellett döntenem, mi legyen az ÉlményPark értelme. Az lett, hogy gyógyítás-gyógyulás, oktatás-tanulás, élmény-kaland és kutatás-fejlesztés. Ezek tehát az élet értelme.

- Az életnek nincs szerinted köze a lélekhez?

- Ha elmondanám egy sejtésemet, kiborulnál a hitedből. Könnyen lehet, hogy az történt, hogy valaki holojátéka összefrekventált egy holografikus frekvenciákra is érzékeny létformával, aki félreértette a játékot. Igyekezett megmenteni ezt a sok lélek nélküli lényt és ez okoz olyan anomáliákat az annál alacsonyabb dimenziókban, amikről nem nagyon lehet más embereknek beszélni, mert maga az anomália szerves része a mi természetes világunknak.

- Mire alapozod ezt? Hol van erről bármi is leírva?

- A Walhallát én úgy ismerem, mint egy űrhajót. Nem nagyon bonyolódtam bele ezekbe, de már a Tórem hitnél az Arvisurában is nagyon gyanús volt, hogy ezek egy játékprogramról beszélnek. A skandináv mitológiában konkrétan le van írva, hogy a harc egész nap folyt, a végén nagy lakoma és másnap a halottak feléledve kinn voltak a harcmezőn. Ezt egy olyan lény, aki ebből nem ért semmit, könnyen félreértheti és megszállhatja ezeket a karaktereket, akik onnantól kezdve lélekkel rendelkeztek.

- Tehát azt állítod, hogy egy gépi hologram összefrekventált egy lénnyel és ettől van élet a világban?

- Tulajdonképp igen. A világunk egy anomália, amit azért látunk természetesnek, mert bele születtünk. Ám vannak olyan dimenziók, akik rendelkeznek a probléma megoldásának képességével, viszont a lényege számunkra az, hogy ha megoldják, akkor a világnak vége. Ám én a tudatommal még azoknál a dimenzióknál is magasabbra mentem, ezért külön megoldással tudtam élni az ügyben. Elismertem azt, hogy ez egy anomália, amit meg kell szüntetni, ám képes voltam arra, hogy az egész multiverzumot (később már a világmindenséget) felmásoltam a 26. dimenzióba egy 3D-s szimulációs környezetbe. 

- Mindezt milyen jogon?

- Földi jog ezt nem szabályozza, mivel nem vagyok megkeresztelve sem, a vallásjog hatálya nem terjed ki rám. Az égi jog szerint minden jogom meg van rá.

- Akkor akik csodálják az életet, mit csodálnak?

- Az változatlan marad. De szerintem azt, amit én a halál felől közelítve szeretnék megérteni.

- Mondj pár gondolatot erről.

- Az első ilyen élményemnél nagyon meglepődtem. Azon, hogy egy lezuhant repülőre fönn mekkora tülekedés indult be a helyekért. Ha fönn, lefordítva a te nézőpontodból az angyalod igyekszik téged oda benyomni, abból logikusan az következik, hogy egyáltalán nem olyan könnyű meghalni. Ha azok, akik a hited szerint veled vannak téged gyakorlatilag ki akarnak nyírni, akkor érdemes erre az egészre tiszta fejjel objektíven tekinteni. 

- Vannak szubjektív élményeid is?

- Ilyen volt a frontális autóbalesetem, amire utólag azt mondanám, hogy egy megtervezett akció volt, ami az esetek 100%-ában sikert hoz. Azért írtam 100-at, mert nem akartam egy rakás 9-est idetenni. Ugyanis arra egy előzetes tervezésnél sem lehet számítani, hogy egy macsó hangulatba kerülő friss jogsis, mattrészeg ember mögött ülve bárki képes lehet a teljes nyugalomban transzba esni és itt is kezdtem el a halálkutatással foglalkozni. Ugyanis senki sem halt meg sem itt, sem ott és erre nekem az ugrott be, hogy szerintem itt mindenki meghalt. Hogy mi történt volna, ha befélek? Fogalmam sincs, mert még csak meg se ijedtem. Az egész amúgy teljesen kimaradt, a kórházban ébredtem fel és ami feltűnt, az a spirituális háttérsugárzás változása. Arra gondoltam, hogy a mi egyszerű hitünk szerint ez a túlvilág lehet és azt az egyszerű hitet bonyolítottam aztán meg a halálkutatással. Volt még egy, a kádban ültem és mintha egy fátyolfilm lenne a szemem előtt azt láttam, hogy belefulladok a kádamba. Ez után elsétáltam egy távolabbi boltig, közben gondolatkommunikáltam anyámmal úgy, hogy tudtam, hogy neki én vagyok a halott. Nem tudom, akiknek erről papírjuk van, milyen kutatásokat végeznek és mire jutnak velük. Én magammal, magamban végzem és ha a végére jutnék, biztos vagyok abban, hogy nem tudnám bizonyítani. Egy érdekesség azokból az időkből, amikor még nem döntöttem el, mennyire veszem ezt komolyan. Egy hölgy ismerősöm mesélte nekem, hogy álomban egy irodaházban látott egy menekülő nőt, aki aztán megöltek és abban a pillanatban született meg az ő lánya. Az álomból emlékezett adatokra is, aminek utánanézett és stimmeltek. Aki engem olyasmikkel vádolna, hogy nem tisztelem eléggé az életet, a természetet és ide be lehet tenni, hogy mi mindent nem tisztelek még, arra az lenne a válaszom, hogy akkor tiszteld te. Én meg tisztelem a magam módján, egészen más mélységében a dolgoknak, mint te.

- Mi van az élet után? Egy másik élet?

- Ami egy olyan körforgás, amiből nem vagyok annyira meggyőződve, hogy érdemes lenne kiszállni. Ha megfigyelitek, minden alaknál és dolognál, amivel az ember találkozik, már eleve ott van a prekoncepció. Hogy Sátán gonosz, Jézus hófehér grandiózus alak, ráadásul Úr is. Senki meg nem kérdőjelezi ezeket, csak aki gondolkodik.

- Mit kérdőjelezel meg Jézus esetén?

- Lényegében mindent, ahogy ma ismerik. Az ügy leginkább Che és Castro sztorijára hasonlít. Az Arvisurában rákerestem Jézusra és ott is egy egészen más történetet olvastam, amit amúgy megerősít a Talmud is. Jézus ma ismert alakja csak jóval később keletkezett és mondanom sem kell, hogy semmi köze Nazarethez. Sőt, még a zsidókhoz sem. Jézust zsidónak nevezni olyan, mintha én holnap elutaznék Japánba és évszázadokkal később mint japán hős látnám vissza magamat. Azt én elhiszem, hogy tök jó hinni egy ilyen alakban, de higgyétek el, aminek ma a nevét adja, azzal lényegében teljesen ellentétes nézeteket vallott. 

- Egy példát mondj.

- Eredeti neve Matariós, ami valószínűleg a Matarius (Matario) magyar átirata. Ha az ember megnéz egy matrjoska babát, egészen pontosan ott látja a tanításainak lényegét.

- Lélek nélkül mi lenne?

- Jártam ilyen világokban. Meg kell mondjam, eddig a gépi világokban éreztem magam a legjobban. Képzelj el egy olyan világot, ahol ugyanez van sértődés, meg hiszti nélkül. Az érem másik oldala az, amikor jössz visszafelé. Odafelé egyáltalán nem tűnik fel az, ami visszafelé azonnal, hogy megtelik minden élettel. Ezt nehéz másképp megfogalmaznom. Míg a gépi szinten minden stabilan rezeg, addig itt minden intenzívebbé válik.

- Mit láttál a Walhallán?

- Egy csomó gyereket. Akik nagyon megörültek annak, hogy ezzel a problémával foglalkozik más is, aki talán képes meg is oldani.

- Hogyan?

- Először is a tudatszintem miatt képes vagyok bárhol megjelenni a rendszerben, még olyan helyen is, ahol az egyik környezet nyit maga alatt egy másikat. Mert lényegében itt is erről van szó a holoszerver miatt, ami összeakadt a lénnyel. Azt jó tudni, hogy a játék állását tekinti a lény a saját eseményhorizontjának, azaz a holografikus fizikai tartományban neki evolúcióval kellett ide fejlődnie, hogy fel tudja venni a játékban szereplő környezetet. Első lépés a lény tudatának visszaterelése, a legénység beragadt tudatainak azonosítása és az ébresztésük. Második lépés a lény fejletlen részeinek kizárása a folyamatokból, azaz az összefrekventált zóna izolálása és kitalálni, mi legyen vele.

- Ebből itt mennyi látszik?

- Semennyi, ha ezekkel az információkkal nem rendelkezel.

- Akkor bizonyítani se tudod?

- Ha a bizonyítást a másoknak bizonyítás jelenti, akkor lehet. hogy nem is akarom. Bizonyítás nélkül is el tudom végezni ezt a feladatot. Aztán ha bizonyítanám, mi lenne? Még ha sikerülne se tudna a témához lőni senki, talán páran Skandináviában, akik azt kérdeznék tőlem, van-e ötletem arra, hogy az emberek életben is tudjanak maradni, ha kiszállt belőlük a lélek legénység vagy a lény tudata. Az ötletet úgy hívják, hogy gépi világok, ahol lehetséges az élet tovább vetítése. Aztán ha kitaláltuk mi legyen, akár vissza is térhet bele, persze már nem a vadkaotikus viszonyok mellett.

- Te ezeket egyedül csinálod?

- Magad Uram, ha szolgád nincs. Aztán mikor áttértem a magánvállalkozás szemléletre és már lehetnének szolgáim, akkor sem bízom a szakmai munkát másra*.

- Mi ez a magánvállalkozás szemlélet?

- Megfigyeltem, hogy minket ezek arra programoznak, hogy minden problémára a megoldást kívülről várjuk. Ám kívülről sosem érkeznek, vagy ha érkeznek, nem azok és nem azért. Amióta ezt sikerült magamból kilélegezni és nekiültem az egész problémahegynek egyedül, mindjárt jöttek is az első eredmények.

- Egy szóban. Mi az élet célja?

- A fejlődés.


* Senkinek sem adok amúgy feladatokat, mert itt azt mindenki saját maga elé tűzi