- Téged miért tartanak seggfejnek?
- Hogy a tudomány és a vallás is a másik oldalon akarjon látni engem.
- De miért?
- A határt keresem.
- Mi van ott?
- Pár olyan ember, akiknél így már nem számít, melyik irányból érkeztek.
- A vallással milyen a viszonyod?
- Az emberi szinteken a buddhistákkal elég jól eldumcsiztam és egy se tapadt rám. A többiről inkább nem nyilatkozom, mert a cicomás ruhákban a majmok előtt pózoláson túl érdemi spirituális tevékenységnek nem találtam sok jelét.
- Mi az érdemi spirituális tevékenység?
- Amikor meghatározol, azaz hibát javítasz.
- Hogyan tekintesz a vallásos emberekre?
- Mint akik egy holofantasy játékot játszanak, amit kivetítetek a valóság szintjére. Az ómagyaroknál ez úgy nézett ki, mintha ma kötelezővé tenném neked, hogy holnaptól egy általam kiválasztott mesekönyvben kell hinned. Szóval nem lehetett kis mutatvány akkor átállni a kereszténységre. Meg az addigi 6000 éves írásrendszert felváltani másik irányba író latin betűkre. Biztosan egy mindenkire kötelező játékindítás lehetett annak figyelembe vételével, hogy az akkori kereszténység sokkal jobb arcokból állt a mainál. Ha nem egy párt irányzat tört volna az abszolút hatalomra, akkor most demokráciában a földi mennyben élnénk. Így viszont ez a holofantasy játék túl nagy hatással van a közös vetítésre, hisz akik nem vallásosak, azoknak is figyelembe kell venniük a saját játékaikban is.
- Mik ezek a játékok?
- Te lehet azt mondanád rá, hogy a mindennapi életed, más szóval a valóság.
- Ezeket nevezed te játékoknak?
- Kinek játék, kinek a valóság.
- De miért nevezed játéknak?
- Mert az. Mindent az határoz meg, mit tudsz és hiszel a világról. Ez az emberi két agyfélteke. Az egyiken a tudomány van, a másikon a hit. Azért különleges ez a világ, mert ez a kettő teljesen inkompatibilis egymással és kevés helyen képesek együtt futni. A tudomány bizonyítékokon alapul és a bizonyításon, ami viszont megöli az álmot. Persze nem ölné meg, ha az álmodó figyelembe venné a bizonyítás természetességét és nem akadna fenn ezen, de idáig kevesen jutottak el. Az ÉlményParkot azért nevezem racionális ezotériának, mert teljes egészében a tudásról szól, ami a túloldalra tükrözi a hitet. Azért játék, mert ez interakcióban áll a hologrammal, ami úgy viselkedik, mint egy játékszerver, hiszen te vagy az, aki a hiteden és a tudásodon keresztül alakítod magadnak a játékot.
- Ezt sok ember vitatná.
- Az a sok ember azt tudja és hiszi, ami alapjaiban nem is felel meg nekik, mégis ragaszkodnak hozzá a megszokásaikon és a kényelmükön át. Közben állandóan harcolnak valami ellen, hogy igazolják létezésüket. Pont, mint a házőrző kutyák, akik vicsorogva ugatnak, hogy a gazdi is jól hallja, amikor a kerítés elé érsz. Jól tudják, hogy nem akarsz oda betörni, de ugye jobb a prevenció.
- Te miben hiszel?
- Önmagamban és az általam elvégzett munkában, annak minőségében.
- Önmagadban hinni nem egoizmus?
- Akkor már nem, ha értesz is ebből valamit.
- Mi van a tudomány és a vallás határán?
- Lehetőség arra, hogy a két agyfélteke egyszerre vetítsen. Ekkor mindenki alatta ugyanazt látja, bármelyik agyféltekéje is vetítsen.
- Ezt nem igazán értem.
- Biztos van, aki érti.
- Tehát itt nyomod ezt a tudományos dumát a spiritualitás oldalán, ott mit nyomsz?
- Nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám arra sincs, hogy nem létezik. Szerintem ez az igazi tudományos álláspont szemben a tagadással, ami a bizonyítástól teszi függővé a témával való foglalkozást.
- Mi a véleményed istenről?
- Ahány dimenzió, ahány látószög, mindenki mást ért alatta.
- Te mit mondasz erről?
- Csak a kutatás jelenlegi állásáról számolhatok be, ami csak egy út közben elhangzó vélemény.
- Mikor érsz a végére?
- Szerintem soha.
- Hol kutatsz?
- Önmagamban.
- Mit teszel, ha megtaláltad istent?
- Tulajdonképp mindenki megtalálta, aki egyéni tudatban születik, csak igen kevesen jönnek is rá erre. Akkor is túl sok a félreértése a felismeréseknek, ezért is van ugye szükség papokra, akik elmondják neked, mások régen ezt hogy oldották meg és ezt meg ezt kell hinni hozzá. Ám így a lényeget kívülre helyezik, ami térdepelésekben és leborulásokban fejezi ki az istenfélést.
- Akkor mindenki isten?
- Egy apró darabja, önmagát önállóan érzékelő tudattöredék. Minden attól függ, milyen tudatszintre jutsz és mennyire vagy hozzá értelmes.
- Szerinted mi lenne a legfőbb vallási tanítás, ami a lényeget mondja el?
- Mindenki egy "Másik Te".
- Ezt hogy mondanád el a tudomány világában?
- Attól, hogy ott a vinyód a fejedben, még ugyanaz a hálózati kapcsolatod a többi emberrel.
